|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 19 találat | lapozás: 1-19 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Pozsár József 2000. június 23.Pozsár József kezdeményezésére Lugoson arról tanácskoztak, hogy mit kell tennie a lugosi magyarságnak azért, hogy az óvoda és iskola megmaradjon, hogy sok magyar szülő ne a románba írassa be gyermekét. Fazakas Csaba, az új református lelkipásztor elmondta, hogy ősztől 30 hellyel működő napközis óvoda indul a református templom mellett. Iskolabusz fog segíteni, hogy beszállítsa a nagybodófalvi, szapáryfalvi és az igazfalvi gyerekeket is, azokat, akik magyarul akarnak tanulni az I.-VIII. osztályban. /Király Zoltán: Merre tovább, lugosi magyarság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2003. január 9.Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2003. február 17.Az RMDSZ legutóbbi, szatmárnémeti kongresszusát mindenki másként értékeli, politikai nézeteitől és szerepvállalásától függően - domborodott ki a Temes Megyei Területi Képviselők Tanácsának febr. 14i ülésén. Temesváron, a Putna utcai Közösségi Központban tartott megbeszélésen a kongresszusi résztvevők beszámolója váltotta ki vitát. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke úgy értékelte: Szatmárnémetiben nem sikerült "megnyitni" a szövetséget, az országos vezetőségnek fontosabb volt a diplomáciai siker, mint a belső demokrácia megvalósítása, a tiszteletbeli elnöki tisztség törlése pedig előreláthatatlan következményekkel jár. Szász Enikő azt nehezményezte, hogy bár az RMDSZ a romániai magyarság nevében beszél, nem kéri ki annak véleményét. Marossy Zoltán TKT-elnök és Bárányi Ferenc exminiszter, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke szerint viszont a román kormánynál csak kiegyezéssel, alkudozással érhetők el eredmények. Bárányi Ferenc kifejtette: Tőkés László volt tiszteletbeli elnök egyik politikai hibát a másik után követte el. Számon kérte Torótól, hogy Szatmárnémetiben miért nem vett részt az üléseken. Megpróbált mindent megtenni a szakadás elkerüléséért, adott magyarázatot Toró. Pozsár József lugosi alpolgármester és Szilágyi Géza újszentesi polgármester azt javasolta, hogy a megvalósításokra törekedjenek, a nézetkülönbségek ellenére összefogva keressék a magyarság mindennapi boldogulását elősegítő intézkedéseket, amivel mindenki egyetértett. /Pataky Lehel Zsolt: Kongresszusi utóhatások a Temes megyei TKT-n. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./2003. szeptember 15.Hazahozták a Farkasréti (Budapest) temetőből a város egykori kiemelkedő személyisége, Szombati-Szabó István pap-költő és neje hamvait, hogy lugosi földbe helyezzék örök nyugalomra. Szept. 13-án, az újratemetésen méltatói - Fazakas Csaba esperes, a lugosi egyházközség tiszteletese, Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere, Ovidiu Martinescu és Pozsár József, Lugos polgármestere, illetve alpolgármestere, Simon István ny. tanár - hangot adtak annak a véleményüknek, hogy Szombati-Szabó István vallásfelekezetre való tekintet nélkül példaképe a szórványmagyarságot szolgáló ma élő értelmiségieknek. Szombati-Szabó István irodalmi munkásságáról dr. Higyed István, a lugosi egyházközség ny. lelkésze tartott előadást. Az ünnepi istentiszteletet követően Fazakas Csaba és Makay Botond lelkipásztorok elhelyezték a kopjafa beton-talapzatába a hamvakat tartalmazó urnát. /(Sipos): Szombati-Szabó István hamvai Lugoson. Újratemették a pap-költőt. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./2003. november 12.Lugoson a Polgármesteri Hivatal tanácstermében Pozsár József alpolgármester meghívására magyar értelmiségiek és vállalkozók találkozójára került sor. A résztvevők elhatározták, hogy újra létrehozzák a színjátszó kört, a sakk kört, valamint decemberben újra összegyűlnek, hogy civil szervezetté is alakuljanak. /Király Zoltán: Szerveződik a lugosi magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./2003. november 29.A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2004. április 2.A lugosi magyar közösség számon tartja a közélet volt szereplőit. A katolikus bérház falán elhelyezett Arató Andor-emléktáblát megkoszorúzta és beszédet mondott Marius Martinescu, Lugos polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Pozsár József, Lugos alpolgármestere, Butnaru Antal katolikus esperes és dr. Udvardy László. Arató Andor tanár (1887–1964) közel negyven éven át szolgálta a lugosi magyar (és nem csak magyar) közösséget. Halálának 40. évfordulóján megkoszorúzták sírját és emléktáblát avattak a római katolikus bérház falán. Márványba vésett háromnyelvű szöveg adja tudtul a világnak, hogy itt élt a kiváló zeneszerző, karnagy, újságíró, iskolaalapító, Lugos kulturális életének kimagasló személyisége, Arató Andor. Elvállalta a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegylet irányítását, majd megalapította a Jubilate katolikus egyházi kórust, és alig egy évre rá alapító tagja lett a Lugosi Filharmónia Egyesületnek, ahol karmesterként, sőt hegedűsként is közreműködött. A Lugoson megjelenő Krassó-Szörényi Lapok felelős szerkesztői tisztségét vállalta el, munkatársa volt a Jakabffy Elemér szerkesztésében megjelent Magyar Kisebbségnek, továbbá a Temesvári Hírlapnak. Ő szervezte meg az Egységes Magyar Gimnáziumot, majd a magyar tannyelvű hétosztályos elemi iskolát és gimnáziumot, melynek tanára és igazgatója volt. Az emlékezést az Arató Andor Egyesület, a lugosi katolikus egyházközség és a lugosi RMDSZ szervezte. /(Sipos): A lugosi közélet példaképe. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./2004. június 28.Lugoson Pozsár Józsefet, a városi RMDSZ-szervezet elnökét újraválasztották Lugos alpolgármesteri tisztségébe, annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek mindössze két városi tanácsost sikerült bejuttatnia a 19 tagú önkormányzatba. A két RMDSZ városi tanácsosi mandátumot Paraczky Mihály és Kovács László kapta. A lugosi önkormányzatba egyébként liberális színekben is bejutott néhány magyar nevű tanácsos. /(Pataki Zoltán): Újraválasztott RMDSZ- alpolgármester Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./2004. október 4.Október 2-án és 3-án rendezték meg a Bánságban az Igazfalvai Napokat. Az ünnepség a lelkészt és az egyházmegyei tisztviselőket beiktató istentisztelettel kezdődött. Igazfalván megnyílt a képző- és iparművészeti kiállítás, amelyen a helybeli naiv festők művei mellett iparművészek munkák is láthatók voltak. A régi parókia épületében teleházat avattak. Az iskolások műsora, citeraverseny, asztalitenisz-verseny és Bega menti kisrégiós találkozó mellett a legmaradandóbb lesz az a tizenegy fenyő, amelyet a templomtéren ültettek. Megjelent Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő és Pozsár József lugosi alpolgármester is. /Makay Botond: A Bánságban Igazfalva volt a világ közepe. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./2005. március 8.Lugoson március 6-án emlékeztek a helyi RMDSZ-szervezet megalakulásának 15. évfordulójára. A rendezvényen a volt és jelenlegi elnökök – sorrendben Bakk Miklós, Király Zoltán, Langó Ferenc és Pozsár József, Lugos alpolgármestere – felidézték az alapítás körülményeit és az azóta eltelt másfél évtized történéseit. A hőskor (amikor 640 tagot számlált a szervezet) már a múlté, de a lemorzsolódással párhuzamosan erősödött a civil szféra, társszervezetek, magyar alapítványok és közművelődési egyesületek alakultak Lugoson. Sikerült újraindítani az önálló magyar nyelvű óvodát, megerősíteni az elemi és általános iskolai képzést – a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen. Az ünnepségen diákok és helyi értelmiségiek szavaltak, fellépett az 5-ös iskola furulya-együttese és a Fazakas Csaba református esperes és Király Emőke által felkészített Gyöngyvirág népi táncegyüttes. /P. L. Zs.: Másfél évtized a lugosi RMDSZ mögött. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./2005. december 3.A legutóbbi tanácsülésen Lugos önkormányzati képviselőtestülete megszavazta, hogy testvértelepülési kapcsolatba lépjenek a vajdasági Verseccel – tájékoztatott Pozsár József alpolgármester. A két polgármesteri hivatal idén ősszel már megtette a szükséges lépéseket. A testvérvárosi együttműködést december 3-án írják alá a lugosi városházán. Lugosnak Szekszárd is testvértelepülése. Újszentes községnek már két testvértelepülése van. Az első Szentes volt, ahonnan már az 1989. decembere után megindultak ez első segélyszállítmányok a községbe, a második a szintén Csongrád megyei, az idén városi rangra emelt Sándorfalva. /P. L. Zs.: Új vajdasági és magyarországi testvértelepülések. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./2006. február 25.Lugoson a tanács ülésén nem kapott elegendő szavazatot a Kurtág György díszpolgári címének odaítéléséről szóló határozattervezet, mondta el Pozsár József alpolgármester. Az idén nyolcvanesztendős világhírű zeneszerzőt, a Temes-parti város szülöttét így szerették volna köszönteni – s egyben elismerni munkásságát – a javaslat előterjesztői. Kurtág György 1926. február 19-én született Lugoson, 1940-ben Temesváron kezdte zenei tanulmányait. Magyarországra települt, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola korrepetitora, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazene-tanára volt, az Országos Filharmónia szólistáit tanította, közben külföldön is képezte magát, illetve játszott. Többek között Kossuth-, Erkel- és Herder-díjas, Érdemes művész, számos rangos nemzetközi kitüntetést kapott. /(pataky): A “bánsági tolerancia” újabb megnyilvánulása. Nem kapott díszpolgári címet Kurtág György. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./2006. május 29.Miután februárban elvetették a javaslatot, most a városi tanács ülésén Lugoson megszavazták a díszpolgári cím odaítélését Kurtág György világhírű zeneszerzőnek, a Temes-parti város szülöttének. Pozsár József alpolgármester elmondta, már februárban, a születésnapján szerették volna átnyújtani ajándékként a díszoklevelet, de akkor a román többségű tanács leszavazta a javaslatot. Kurtág György 1926. február 19-én született Lugoson, 1940-ben Temesváron kezdte zenei tanulmányait. Később Magyarországra települt. Művei közül több hangzott fel és szólal meg napjainkban is a rangos nemzetközi fesztiválokon. /(pataky): Lugos díszpolgára Kurtág György. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./2008. február 19.Az év elején sikerült megvásárolni a helyi önkormányzattól a lugosi RMDSZ székházát, amit eddig bérlőként használt a szervezet. Így már saját – sőt Pozsár József elnök, lugosi alpolgármester szerint a magyarság – tulajdonaként, egyfajta magyar házként adhat otthont különböző közösségi rendezvényeknek. Jól felszerelt a székházuk, van projektoruk, nagyképernyős televíziójuk, erősítő hangfalakkal, DVD-lejátszó, pingpongasztal Itt tartják a nyugdíjasok a teadélutánjaikat, de szeretnék bevonni az ifjúságot is. /Pataky Lehel Zsolt: Megvásárolták a magyarságnak a lugosi RMDSZ-székházat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./2008. február 20.Több mint négyezer kötetes könyvgyűjtemény áll a lugosi RMDSZ-szervezet rendelkezésére, ezért idén kölcsönző-könyvtárat szeretnének létesíteni. Az év elején vásárolták meg a székházat, amelyben eddig bérlőként tevékenykedett a szervezet, másrészt a szekszárdi Rotary Klubtól decemberben kaptak adományként 2600 kötetet, amihez hozzá kell számítani a már meglévő 1500-at, amelyek között szak-, diák- és szépirodalom egyaránt megtalálható – mondta Pozsár József RMDSZ-elnök, lugosi alpolgármester. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar kölcsönkönyvtárat létesítenek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./2008. április 10.A Lugos–Szekszárd testvérvárosi kapcsolat keretében Szekszárd önkormányzata egy Ikarusz típusú autóbuszt adományozott az Arató Andor Egyesületnek, a lugosi magyarság használatára. Nem ez az első alkalom, hogy a szekszárdiak buszt adományoznak a lugosiaknak – tudtuk meg Pozsár József lugosi RMDSZ-elnöktől, de a régi busz már használhatatlan lett. Az adomány átvételére 15 tagú küldöttség utazik Tolna megye székhelyére, ahol ez alkalomból lugosi magyar napot tartanak. A műsor keretében fellép az 5-ös számú Általános Iskola Gyöngyvirág tánccsoportja. /Pataki Zoltán: Szekszárdi busz a lugosi magyarságnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./2009. június 30.Az elmúlt hét végén a Lugoson megszervezett tudományos ülésszak keretében emlékeztek meg Lugos település fennállásának 675 évfordulójáról, az 1334-ben keltezett, első írásos emlékről (pápai tizedjegyzék). Pozsár József városi RMDSZ tanácsos elmondta: sokan nem értenek egyet azzal, hogy Lugos mindössze 675 éves lenne. Létezik ugyanis egy feljegyzés 1242-ből, IV. Béla idejéből, amely a tatárjárás után kijavításra szoruló várak között említi Lugos várát. Más források egy XIII. század végén keltezett feljegyzést említenek IV. László idejéből. /Pataki Zoltán: 675 éves Lugos. Kitörölt magyar múlt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./2010. október 11.Templomavató hálaadó istentisztelet LugosonCsűry István királyhágómelléki református püspök részvételével avatták fel vasárnap délután a felújított lugosi református templomot. A templomavató hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Csűry István református püspök, részt vettek és köszöntőket mondtak Pataki Károly, az egyházmegye főgondnoka, a lugosi felekezetek képviselői, a református egyházmegye lelkipásztorai, valamint Révész Jánosné Abruczki Anikó, az etyeki testvérgyülekezet lelkipásztora, Marossy Zoltán alprefektus, Francisc Boldea lugosi polgármester, Halász Ferenc Temes megyei és Pozsár József lugosi RMDSZ-elnökök. Csáki Katalin elmondta Fülöp Lídia lugosi költő erre az alkalomra írt Templomavatásra című versét. Vasárnap ünnepelték a lugosi és az etyeki (Magyarország) református gyülekezetek közötti testvérkapcsolat létrejöttének tizedik évfordulóját is. Gáll Zoltán lugosi lelkipásztor a Nyugati Jelennek elmondta: húsvét után fogtak hozzá a templomtorony és a tető deszkázatának felújításához, a tetőcserepeknek Lindab típusú cserepekre való kicseréléséhez, valamint a templom külső felületének teljes újravakolásához és festéséhez. Az augusztus végén elkészült, 330 ezer lejbe került felújítási munkálatok költségeit a gyülekezet tagjainak adományaiból, a bérleti díjakból és két egyháztagtól kapott kamatmentes kölcsönből fedezték. Erdély.ma 2015. február 9.Lugosi ünnepség: évkönyvbemutató és tisztújításAz elmúlt szombaton Lugoson a Magyar Ház nagytermében nem maradt üresen egyetlen szék sem. Sokan kíváncsiak voltak a Heti Új Szó évkönyvének, a Mindenki Kalendáriuma19. kötetére. Ugyanakkor megünnepeltük a Temesvári Heti Új Szó megjelenésének25. évfordulóját, valamint a Lugosi Hírmondó100. lapszámának kiadását is. A kellemes kikapcsolódás mellett a közönség egyben a tisztújító közgyűlés szerepét is betöltötte. Pozsár József, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke köszöntötte a Temesvári Heti Új Szó főszerkesztőjét, Graur Jánost, Szekernyés János újságírót, helytörténészt és Makkai Zoltán gazdasági igazgatót, szerkesztőt, valamint Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust és Nagy Zoltán tanácsadót. Ezután bemutatta a 2015-re tervezett eseménynaptárt. Javaslatok hangzottak el az elkövetkezendő 3 évre szóló vezetőség megválasztására, ugyanis a jelenleginek lejárt a mandátuma. Marossy Zoltán alprefektus köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy az RMDSZ szerepe – helyi és országos szinten – a magyarság kivívott jogainak megvédése, a magyarság kultúrájának, nyelvének, hagyományainak és értékeinek megőrzése, a közösségépítés folytatása. Fontos, hogy Lugoson az RMDSZ részt vegyen a városi tanácsban, hogy a magyarság érdekeit képviselhesse. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője – aki lugosinak is vallja magát, hisz két évtizeden át itt élte fiatal éveit – köszönetet mondott a lugosi olvasóknak, akik hozzájárultak a lap fennállásához, fenntartásához 25 éven át, akik megrendelik és olvassák a lapot. Szekernyés János, Pálkovács István, Jancsó Árpád és mások írásait komoly és több évtizedes kutatómunka előzte meg. Szekernyés János elmondta, hogy 50 éve szegődött el újságírónak Temesvárra a Szabad Szónapilaphoz. Elmondta, hogy itt, a bánsági szórványban minden nemzetiségnek megvan a maga történelme. A bánsági magyarság történetét fontos megismertetni a magyar közösséggel, mert a többségi nemzet nem mindig ábrázolja hitelesen és részrehajlás nélkül történelmünket. Állandó helytörténeti rovata van a Heti Új Szóban: a Temesvár kövei, mely túl van az 500. fejezeten. A Mindenki Kalendáriumában is több írással szerepel. Két feledésbe merült bánsági személyiséget mutatott be, az egyik Abafi Aigner Lajos, a Nagyjécsán született történész, aki megírta a szabadkőművesség történetét, a másik a Szakálházán született Kállai Ernő műkritikus, művészeti író. Graur János méltatta a 15. évfolyamába lépett Lugosi Hírmondót. Méltó elődök – Jakabffy Elemér, Arató Andor, Willer József, Sulyok István és mások – után Lugoson nem könnyű feladat újságot írni, szerkeszteni. Király Zoltán,a Lugosi Hírmondó főszerkesztője a lugosi szórványban az újságírás és kiadás pályázatairól, nehézségeiről beszélt. A 100. lapszám 16 oldalas – lehetett volna akár 100 oldalas is –, mely főleg válogatás az elmúlt 14 év terméséből. A lapot lugosiak írják, a helyi közérdekű hírek, és aktuálpolitikai írások mellett helyet kapnak az irodalmi próbálkozások, a helytörténet és a lugosi híres emberek fejezetek is. Megemlítette Lugosi Béla világhírű, amerikai filmszínészt és az anyai ágon lugosi származású Teller Ede világhírű tudóst, akikre büszkék vagyunk. Mindkettőjük rövid életrajza benne van a 100. lapszámban. Célunk továbbra is a hiteles és pontos tájékoztatás. Az anyanyelv első sorban a családban él tovább, valamint a magyar iskolában és a történelmi magyar egyházainkban az istentiszteleteken. Az anyanyelv gyakorlása magába foglalja az írott és/vagy újabban elektronikus újságunkat is. Időközben megtörtént a szavazás és az eredmények felolvasása. Az új helyi vezetőség és a február 28-i küldöttgyűlésen résztvevő lugosi küldöttek névsora a küldöttgyűlésXcelmellékletben olvasható. Király Zoltán Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-19
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
